Budapesten tizenegy évi bért kell összegyűjteni egy lakásra

(forrás: MTI, 2021. március 11.)

Egy 60 négyzetméteres lakást Nógrád, Heves és Békés megyében három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni, miközben más megyékben (Somogy, Hajdú-Bihar) akár nyolcévnyi bért is össze kell gyűjteni, a fővárosban pedig átlagosan több mint tizenegy évit - derül ki a Takarék Index elemzéséből, amelyről az MTI-t csütörtökön tájékoztatták.

 

Kiemelték: az elmúlt években emelkedtek a lakásárak Magyarországon, bár tavaly a koronavírus-járvány hatására megtorpanás, enyhe visszaesés volt tapasztalható. A legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén - közölték a Takarék Csoport adatai, valamint a NAV-tól megvásárolt adatbázis alapján készült elemzésben.


A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni - mutattak rá, példaként felhozva Salgótarjánt, ahol egy tipikus otthonért kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni.


Kiemelték: a lakóingatlanok értéke 2014 eleje óta nominálisan 146 százalékkal nőtt 2020-ra, a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal emelkedett.


Az elemzők összegzésképpen úgy fogalmaztak, hogy 2008-hoz képest általában könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb lakáshoz jutni.

Hozzátették, hogy a megfizethetőség romlása - elsősorban a városokban - nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

20210401_MTI_G0245.jpg

Duna House: a fiatalok albérlet helyett ingatlant vásárolnának

(forrás: MTI, 2021. február 7.)

A felnőtt magyar lakosság ötöde tervez ingatlanvásárlást idén, a leendő vásárlók közt többségben van a legfiatalabb, 18-29 éves korosztály a Duna House és a Reacty Digital közös kutatása szerint.

 

Az MTI-hez eljuttatott közleményben idézik Benedikt Károlyt, a Duna House elemzési vezetőjét, aki kiemelte: az elmúlt két évben az első lakásvásárlók egyre nagyobb számban jelentek meg az ingatlanpiacon.

A legújabb kutatás alapján ez tovább fog erősödni az idén, mivel a fiatalok átlagon felüli arányban élnek albérletben, és a piaci tapasztalatok alapján a legnagyobb részük ki tudja használni az otthonteremtési program nyújtotta támogatásokat, kedvezményeket. Hozzátette: az első lakásvásárlóknak fontos a szakmai segítség az ingatlanvásárlásban és a pénzügyi termékek terén is.

 

A kutatás szerint ezt a fiatalok is érzik, és minden harmadik leendő vásárló igénybe is venne ilyen szolgáltatást. Az ezerfős mintán végzett reprezentatív felmérésben megkérdezett 18-59 évesek mintegy kétharmadának (63 százalék) van saját ingatlana. Minden ötödik válaszadó tervezte ingatlan vásárlását 2021-ben, és a vásárlást tervezők bő ötöde ezt lakáshitel, csok vagy babaváró támogatás segítségével tenné. A kutatásból kiderült az is: a vásárolni akarók (20 százalék) nagyobb arányban vannak az eladni tervezőkhöz (13 százalék) képest, és nyolc százalék azoknak az aránya, akik eladni és vásárolni is szeretnének.

KSH-ingatlan.com: Budapesten az albérletárak márciusban 0,8 százalékkal nőttek havi összevetésben

(forrás: MTI, 2021. április 29.)

Márciusban országos szinten 0,5 százalékkal, Budapesten pedig 0,8 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com csütörtökön közzétett lakbérindexéből.

A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a márciusban bekövetkezett bérletidíj-növekedés minimálisnak tekinthető, továbbra sincs szó tartósabb emelkedésről. Ezt támasztja alá, hogy az országos bérleti díjak 1,6 százalékkal, a budapestiek 2,2 százalékkal maradnak el a tavaly áprilisi szinttől, amikor koronavírus-járvány miatt éles fordulatot vett az albérletpiac. 
 

Az ingatlan.com elemzésében arra is rámutatott, hogy április végén csaknem 21 ezer kiadó lakás és ház hirdetése szerepelt a kínálatban, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tulajdonosok által meghirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja a fővárosban április végén 130 ezer forint volt, a különböző városrészekben azonban eltérőek az árak. 
Példaként említették, hogy az V. kerület volt ekkor a legdrágább, átlagosan 170 ezer forintos havi bérleti díjjal, a legolcsóbb pedig a XIX. kerület, ahol 110 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat. A korábbi években a fővárosi albérletpiacon belül elsősorban a rövid távú lakáskiadás, azaz lakáshotelezés "fellegvárának" számító VI. és VII. kerületben 135 ezer és 120 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak. 

 

Balogh László szerint fontos kérdés, hogy a járvány lecsengése és a turizmus visszatérése után hogyan alakulnak az utóbbi két kerületben az albérletárak. Mindkét kerület ugyanis komoly szigorítást tervez a rövid távú lakáskiadást tekintve. 
 

Az ingatlan.com szerint a tervezett szabályok a lakók kezébe adhatják a döntést, hogy lehessen-e "lakáshotelezni" az adott társasházban. Ezért könnyen lehet, hogy egy szigorú szabályozás inkább a hosszú távú lakáskiadás felé terelheti az érintett városrészekben a befektetőket, így a korábbi években látottnál megfizethetőbb albérlet- és lakásárak alakulhatnak ki. Ez pedig kigyűrűzhet a külső kerületekbe is.